A Vuelta a Espana országúti kerékpáros körverseny bejárja Spanyolországot, de Barcelona sok esetben kimarad. Az utolsó etap befutóját rendre Madridban rendezik, de az elmúlt 20 évben mindössze két alkalommal kapott szakaszt a második legnagyobb spanyol város. Katalónia és a sport egyik fővárosa, de csak őt mellőzi ilyen gyakran a Vuelta szervezőbizottsága. Vagy esetleg más nagyobb városokat is? Miért történhetett ez?
A Vuelta a Espana és Barcelona kapcsolata
Madrid és Barcelona 1 millió fő feletti lakosságával kiemelkedik a spanyol városok közül. Két központ, melyek már nagyon régóta szemben állnak egymással, nem csak politikai szempontból. A sport tekintetében is hatalmas a rivalizálás, melynek mély gyökerei vannak. Ezen két városon kívül mindössze négy mondhatja el magáról, hogy lakossága meghaladja a fél millió főt (Valencia, Sevilla, Zaragoza és Málaga).
Valenciában és Málagában eléggé gyakran jár a mezőny, Zaragoza elfelejtődött a 2000-es évek után (2008-ban jártak itt utoljára), míg Sevilla nem tartozik a népszerűbb városok közé. Ez egyrészt a város vezetésének is köszönhető, mivel 1995-ben Mariano Palancar (képviselő) és társai élesen kritizálták a városon áthaladó versenyt. A következő 15 évben nem is érintette Sevillát a Vuelta. Ez volt az egyik leghosszabb periódus sevillai etap nélkül.
Barcelonával kapcsolatban már más a helyzet, hiszen a sport egyik ismert városa. Labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, futsal és még lehetne sorolni a különböző sportágakat, amiben a világ élvonalához tartoznak. Ha kerékpár, akkor elsőként a Katalán körverseny ugrik be, melynek zárószakaszát Barcelonában rendezik már hosszú évek óta.
A Montjuïc többszöri megmászása kihívást jelent a versenyzőknek, ahogyan a veszélyes lejtmenet is, de minden tekintetben kiváló szakaszról beszélhetünk. Szurkolói szempontból kiemelendő, hogy a Montjuïc emelkedőin minimum 6-7 alkalommal láthatóak a kedvenc versenyzők, ezzel a több órás élmény garantált, s mindezt az esetek többségében jó időjárási körülmények között. Miért kerüli el mégis a Vuelta a Espana Barcelonát?
Az elmúlt 20 évben mindössze két alkalommal érintette Barcelonát a verseny. Ennek több oka is van. Az egyik a Madrid – Barcelona konfliktus, amely az évek alatt újból felerősödött, vagy inkább sosem csendesedett. A katalóniai függetlenségpártiak szerint Madrid kirabolja őket, mivel több adót szed be tőlük, mint amennyit visszaadnak. Természetesen a probléma jóval összetettebb, mintsem, hogy rá lehessen húzni a Madrid – Barcelona ellentétre.
Mi lehet a háttérben? Az időjárás?
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 1999-et megelőző 17 évben négy alkalommal is járt a mezőny a katalán fővárosban. Mi történt tehát 1999-ben? A 14. szakaszon egy barcelonai körözésre került sor a Montjuïc parkban. A szakaszt megelőző estétől szakadt az eső, ami korcsolyapályává változtatta a normális körülmények között is veszélyes lejtmenetet.
A szervezők 135 km-ről 94-re csökkentették a távot, amivel óvták a versenyzőket. A Leonardo Piepoli vezette kezdeményezés még tovább ment volna, hiszen ők töröltetni akarták az időjárási körülmények miatt az etapot. Végül a rövidített szakaszon Fabio Roscoli nyert egy szökés után. Elmondása alapján borzalmas körülmények voltak, ahol véleménye szerint azért tudott nyerni, mert a főmezőny a teljesítményük 30-50-%-át hozta.
A várt verseny gyakorlatilag elmaradt, ehhez elsősorban az ONCE csapatának volt köze, akik lassították a főmezőnyt és „sztrájkot” hírdettek. A szervezők részéről ez a döntés tehát senki számára nem nyújtott ideális megoldást. A versenyzők nem akartak ilyen körülmények között versenyezni (teljes joggal), míg a katalánok azt nehezményezték, hogy nem találtak megfelelő megoldást, elmaradt a várt „üldözőverseny”.
Megromlott a Vuelta szervezői és Barcelona kapcsolata. Szóba sem került éveken át, hogy a katalán fővárosba vigyék a versenyt (előbb szerepelt a Tour de France programjában a katalán főváros, mint a Vueltáén), majd a 2000-es évek második felétől induló paradigmaváltás hozta el Barcelona számára az esélyt. Javier Guillén versenyigazgató modernizálási folyamatai közé tartozott a rövidebb etapok, kisebb és meredekebb emelkedők, amivel a Vuelta a Espana megújult.
A visszatérés
Az érdeklődés egyre nagyobb lett a verseny irányt, hiszen megszűntek az elnyújtott szakaszok, izgalmasabb lett, amivel új színt vittek a kerékpársportba. Guillén békejobbot nyújtott a barcelonai vezetőknek: 2012-ben Andorrából induló 196,3 km-es szakasz befutója Barcelonában, a Montjuïc parkban volt. A katalánok örömét legjobban Alberto Fernández Diaz, prominens politikus fogalmazta meg: a Vuelta a Espana hazatért.
A szakasz izgalmas hajrát hozott, amit Philippe Gilbert nyert meg, aki pár héttel később világbajnok lett. Azóta eltelt tizenegy év, de sokáig fel sem merült az újbóli rendezés. Az évek alatt ugyanis felerősödtek azok a hangok Barcelonában, amelyek a Spanyolországtól való elszakadást kezdeményezték, mely végül egy botrányos népszavazásban manifesztálódott.
2017. augusztus 17-én és 18-án kettős terrortámadást hajtottak végre Katalóniában. Először Barcelonában, majd egy nappal később Cambrils településen. A két támadásban összesen 16-an vesztették életüket és 100-nál is többen sérültek meg. A terrortámadás megrázta a világot, hiszen egy jól ismert, turisták által előszeretettel látogatott helyen történt (La Ramblán).
Egy hónappal később újból elszabadult a pokol Barcelonában, mivel az elszakadáspárti vezetés 2017. október elsejére írta ki a függetlenségi népszavazást. Carles Puigdemont katalán elnök vezette kormány a szavazást követően bejelentette, hogy 42%-os részvétel mellett 90% szavazott az elszakadásra, azonban Puigdemont nem kiáltotta ki a függetlenséget. A 2018-as évfordulón is zavargások voltak a városban, melyeken radikális tüntetői csoportok vettek részt.
Az erőszak azonban csak időszakos volt, végül a béke visszatért, aminek eredménye egy 2023-as rajt a katalánok fővárosából. Barcelona újból otthont adott a Vuelta a Espanának, de megint botrányba fulladt az etap, miért? Megint az a fránya eső, történelem ismétli magát, talán nem véletlenül.